KOZMA BARNÁNÉ VERSE
Várj meg Anya!
Anya
most hozzád repülök,
az
utat végig könyörgöm,
gondolatban
veled vagyok,
kezedet
fogni akarom.
Várj
meg Anya!
Az
út végtelen hosszú,
felhők
közt látszik a ború,
nemsokára
otthon vagyok,
érted könnycseppet
hullajtok.
Várj
meg Anya!
Szívem
rakoncátlanul ver,
régi
gyermekdalt pengetve,
feszített
idegszálamon
játszadozik
a fájdalom.
Várj
meg Anya!
Elképzelem,
hogy ölellek,
belőled
erőt merítek,
anyai
tested melege,
áthat
didergő testembe.
Várj
meg Anya!
Landol
a gép, itthon vagyok,
most
már a földön rohanok,
lelked
közelségét érzem,
rossz
hírt kapok üzenetben...
Nem
tudtál megvárni Anya!