GULYA ISTVÁN VERSE
Angyal vagy szitakötő
Szitakötő vagy angyal, én nem tudhatomOsztályozni mást vagy rovart tudósi tett
Még föl se keltél, de biztosan elbukom,
Gondoltad, és mivel gondoltad, így is lett
Ki mint leckét épp csak látott,
benne biztos
Te sem lehetsz: amit végül kézbe
vehetsz,
Mint a nyilvánvaló, pont annyira
titkos:
Valóban az vagy-e holnap, mit ma
tehetsz?
Nézem kezed, akár enyém, mutat ötöt
Olykor egy cipőben veled lépek nagyot
Mindent mered, amit lehet, tüzet,
ködöt
Tizenkilencre is kéred ki a lapot
Álomnál az élet több, csupa kezdet,
vég
Éjjel kontúr véknya marad, a rajz
üres,
Színt keres forma, nem forrta ki magát
még
Csal a látszat, mert mélyed sem
felületes
Angyal vagy szitakötő, parányi csoda
Szántszándékkal falra ácsolt ablak,
helyzet
Portól súlyos kezek látni raktak
oda:
Csilló üvegfényen túlnan át is
jelnek