Bánlaky László verse

Tündérek tánca

Tündérek táncolnak harmatos éjen,
holdfényben fürdő erdei tájon,
tündér-királylány a kör közepében,
lebben a lenge szoknya a lányon.

Úgy hajladoznak, mint nádszál a szélben,
könnyeden, mint lepke réti virágon,
lágy zene hangjára, vágy csókra éhes,
tündér-fiakra vár, rózsaágyon.

Dús bokor mögött megbújó neszezés,
ágak közén kutató tekintet,
rebben egy madár, felnyitja rejtekét.

Bársonyos szempár, daliás termet,
mély hódolattal nyújtja két kezét;
királylánynak vall örök szerelmet.